Tass, dunamenti nagyközség 617 házzal s 3227 magyar lakossal, a kik kevés róm. kath. kivételével, ref. vallásúak. Posta és távíró helyben van, vasúti állomása Kúnszentmiklós-Tass.

Legrégibb adatunk 1284-ben van e helységről, mikor puszta földterületként, az Ákos nemzetség birtokaival volt határos. Ebben az évben István, a királyné tárnokmestere nyeri adományul.

Az 1633-34. évi török kincstári adólajstromokban a ráczkevei járás községei között szerepel. Ekkor négy adóköteles házat vettek itt fel az összeírásba. A református egyház az 1626-29. években már fönnállott. A templom 1644-ben épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy ezüst-kehely 1626-ból.

1690-95-ben a lakott helyek között szerepel. Ekkor nemesi község volt. 1715-ben 35 adóköteles háztartást vettek föl e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Végh család tagjai, közöttük Végh György vármegyei esküdt, volt itt birtokos. E család bírta ekkor Egecse pusztát is. Ezenkívül még Bernáth Zsigmond, Szemere Pál és Máriássy István voltak birtokosok, mind a hárman nejeik révén.

1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 107 1/32 úrbértelket írtak benne össze s ekkor a Sőtér és a Fáy, valamint ezeknek rokonai: az Egerfarmosi Kandó, a Szemere és a Bernáth családok tagjai bírták.

Közvetetlenül 1848 előtt a Földváry, a Madarassy és a Bernáth családok bírtak itt földesúri joggal, kiknek utódai a XIX. század hetvenes éveiben is még birtokosok voltak a helységben.

A róm. kath. templom 1811-ben épült. A birtokrendezés és szabályozás 1862-ben történt. Jelenleg Végh Bélának, Boronkay Györgynek, Darányi Ignácz dr.-nak, Hajós József dr.-nak, gróf Nemes Nándornak, Nadányi Erzsébetnek, Szerbith Istvánnak és Tomory Anasztáznénak van itt nagyobb birtoka.

1741-ben pestis pusztította a községet, 1820-ban pedig leégett.

A ref. templomot 1886-ban újjáépítették.

A községben vannak a következő intézmények és egyesületek: dömsöd-pataji duna-védgát-társulat, hitelszövetkezet, tejszövetkezet, kaszinó-egyesület, önkéntes tűzoltó-egyesület, polgári olvasókör, 48-as olvasókör és gazdakör.

A községhez tartoznak: Alsószenttamás, Felsőszenttamás, Pusztaszenttamás, Középszenttamás, Pusztaszentgyörgy, mely azelőtt Szalkszentgyörgy néven volt ismeretes; továbbá Egecse, Halásztelek, Tamásvár, Fehérló, Pusztakomárom, eddigi neve Szerbith tanya volt, Meggyes, eddig Szalay tanya néven volt ismeretes, Kinnszék, Kongó és Tassi tanyák.

Forrás: Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. (1910.)