A veszprémvölgyi kiváltságlevél fordítása

István király adománylevele

„Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében én, a keresztény István, az egész Magyarország (Hungria) királya, Veszprémben létrehozva, fenntartva és berendezve a legszentebb Istenanya érseki monostorát (monasztérion tész hüperhagiasz Theotoku tu métropolitu), és összegyűjtve benne apácák seregét, magam, egyszersmind hitvesem és gyermekeim lelki üdvéért és egész Pannóniáért rendelkezem: adományozok ennek a monostornak kilenc falut földjével együtt. E falvak neve: először Szárberény [Vörösberény] 48 füsttel és 6 halásszal, a másik falu Szántó 30 családdal – ez a Dunánál van –, és [adok] 20 családot a legszentebb Istenanya beiktatásakor és Szombat révet s vele 7 révészt, hasonlóképpen a vásárvámot, valamint 60 lovas szolgát, 12 halászt a Dunán, 3 ácsot, 2 kovácsot, 2 bocsárt (borász-pohárnok), 1 esztergályost,; azután Paloznakra 1 földbéres szőlőst és Patadira 1 szőlőst, Melegdit, és hogy ilyene is legyen, a Szentháromság szigeten egy majorgazdaságot (metochion). Az összes falvak neve együttesen ez: először Szárberény, aztán Máma, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zaleszi [Erdőntúl, tudniillik Sarlós] és Gerencsér. És több mást is adok a legszentebb Istenanya érseki monostorának, hogy hogy amíg csak áll ég és föld, a monostoré legyen. És szabadságot is adok ennek a monostornak, hogy azokat, akik nem akarnak a szent monostor fennhatósága alatt lakni, az apátnő és a nővérek rendelete nélkül űzzék ki arról a helyről, kedvük és akaratuk ellenére. ha pedig valakire rábizonyulna, hogy azokból, amiket a monostornak adtam, el akar szakítani vagy el venni valamit, legyen az én nemzetségemből való vagy bárki más, akár király, akár főúr, akár ispán, akár püspök, akár más, átok szálljon reá az Atyától, Fiútól és Szentlélektől, dicsőséges Úrasszonyunktól, az Istenanya és örökszűz Máriától, a dicsőséges apostoloktól és a háromszáztizennyolc egyházatyától, minden szentektől és tőlem, bűnöstől.”

(In. Györffy György: István király és műve, p. 321.)

Kálmán király latin nyelvű oklevele

Az Úr megtestesülésének 1109. évében a legkeresztényibb Kálmán király parancsára lett megújítva ez a veszprémi apácák monostoráról szóló privilegium. A megújítás oka a következő volt. Mivel Szent Istvánnak az egész kiváltságlevele, amely ugyanezen monostor minden tartozékáról szólt, az ő viaszpecsétjével lepecsételve lett összetekerve, de bizonyos pereskedések miatt elkerülhetetlenül fel kellett bontani, ezért a pereskedések megszűntével – hiszen a régi privilégium elvesztette hitelességét – olyan újat kellett készíteni, amely azt tartalmazta, amit az a monostor minden vitán felül birtokolt abban az időben, midőn megparancsolták a privilégium megújítását. Tehát Simon pécsi püspöknek a király parancsára és a veszprémi püspök egyetértésével tartott alapos vizsgálata és a legkeresztényibb Kálmán királynak szóló jelentése alapján a következőket találták ellentmondásmentesen az egyházéinak: Szárberény falu 54 házzal, de a faluhoz tartozó föld és erdő közös a falu lakói között. Szántó falut a Duna mellett először 32 házzal adta oda Szent István, azután az egyház felszentelésekor adott ugyanabban a faluban még húsz házat. Ugyanebben a faluban van még 12 halász is. A falu teljes földje az apátnő birtoka. Ugyanezen falu vásárvámja és révpénze hét hajóssal együtt a monostoré. Adott egy szigetet is Silden és a szigeten kívül adott magánál a révnél egy birtokot marhalegelőül. A föld azonban közös. Magánál a Sild révnél keszeghalászatuk van. A harmadik falu Máma, a negyedik Sándor, az ötödik Kenese, a hatodik Csittény. Ezen négy faluban: Mámán, Sándorban, Kenesén, Csittényben a föld nem közös és nem szabad akárkinek ott laknia, csak ha az apátnő engedi. A hetedik falu Sarlós, a föld azonban közös a pécsi püspök népével. A nyolcadik falu Padrag, ahol Padrag fiának közös a földje az apátnő népével. A kilencedik falu Gerencsér, amelynek a földje közös. Mindezekben a falvakban az apátnőnek nincsenek lovasszolgái, de van 63 háznyi szekerese és kétháznyi kovácsa és egy esztergályosa, valamint egy pohárnoka.A többiek szőlő- és földművesek. Paloznakon is van az apátnőnek egy szőlőművese a szőlejével. Ezen kívül adott a Szent Király Madocsa révjénél vizahalászatot, amely a Szűz Mária apácáinak étkezésére szolgál. A monostor kezdeményezőjének nyelve szerint görögül íródott régi privilégiumot azért írattuk hozzá, hogy a régi és az új összehasonlításából biztosan kiderüljön az igazság. Hiszen a pécsi püspök vizsgálata szerint az újba be lettek véve azok is, amelyek nem találhatók meg a régiben, vagyis azok, amelyekkel gyarapodott a szent egyház az idők folyamán. Bárkit azonban, aki ezeket, amelyeket ez a privilégium tartalmaz, valamivel is csökkenteni merészelné, Isten, az igaz bíró és Szűz Mária, minden apostol és minden istenhívő átka érje – ahogyan a régi privilégiumban írva van -, és az Isten egyházának megtámadásáról szóló országos törvény szerint fizessen.

(Forrás: Érszegi Géza fordítása)

Forrás: http://www.maggam.hu/veszpremvolgyi_apacak_adomanylevele